Gyakori kérdések

MIT JELENT A FALUSI VENDÉGASZTAL SZOLGÁLTATÁS KIFEJEZÉS?
A falusi vendégasztal szolgáltatás keretein belül a kistermelő ( őstermelő) a gazdaságába
látogató turistákat házi élelmiszerekkel, helyben készített ételekkel, családias és közvetlen környezetben láthatja vendégül.
Tartalmilag ugyanezt az ételkészítési szolgáltatást a gazdaság helye szerinti településen
helyi rendezvény keretében is végezheti a kistermelő

HOGYAN LEHETEK FALUSI VENDÉGASZTAL SZOLGÁLTATÓ?
– őstermelői igazolvány kiváltása szükséges
– adószám kérése szükséges
– tevékenysége megkezdése előtt a tevékenységet a gazdaság helye szerint illetékes NÉBIH hivatalhoz köteles bejelenteni
– Az írásban benyújtott bejelentésen az alábbi információkat szükséges feltüntetni:
– a) kistermelő neve,
– b) a gazdaság vagy az élelmiszer előállítás helye,ételkészítés módjai (pl. bográcsos, kemencés)
– c) az értékesíteni kívánt élelmiszerek megnevezése.(pl: lekvárok, szörpök, főtt és sült ételek, kenyér és tésztafélék)
– regisztrációs számot kérni a hivataltól ( DÍJMENTES)

MILYEN ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ SZOLGÁLTATÁSOKAT VÉGEZHET A FALUSI VENDÉGASZTAL SZOLGÁLTATÓ?
1.füstölés
2.aszalás, szárítás, őrlés
3.állat vágása és húsának feldolgozása ( ételkészítéshez)
4.ételkészítés (például: kenyér, tészta, pogácsa, befőtt, lekvár)
5.terménytisztítás
6.olajos magvak (olajütés), gyümölcsök és zöldségek préselése, pasztörizálás

KIK SEGÍTHETIK A VENDÉGASZTAL SZOLGÁLTATÓT AZ ÉRTÉKESÍTÉSBEN?
A kistermelői élelmiszer értékesítését, vendégasztal szolgáltató tevékenységét, a vele közös háztartásban élő személyek, a kistermelő házastársa, hivatalosan bejegyzett élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti.

MIKOR VAN SZÜKSÉG HATÓSÁGI ÁLLATORVOSI BIZONYÍTVÁNYRA?
A kistermelő állati eredetű alap és feldolgozott terméket (tej, sajt, kolbász stb.) csak akkor
hozhat forgalomba, ha azt az állatállományt, amelyből e termékek származnak a hatósági
állatorvos átvizsgálta és a hatósági állatorvosi bizonyítványt kiállította. A bizonyítvány igazolja, hogy az állomány részt vett a kötelező mentesítési programokban, illetve mentes gümőkortól és brucellózistól.

MIKOR VAN SZÜKSÉG HÚS SZÁLLÍTÁSI IGAZOLÁSRA?
A kistermelő a gazdaságában nevelt és tulajdonában lévő baromfit és nyúlfélét a tartás
helyén levághatja.
A vágás előtti állományszintű, valamint a vágás utáni húsvizsgálatot a
hatósági vagy az erre jogosult állatorvos végzi el és állítja ki a forgalomba hozatalhoz
szükséges hússzállítási igazolást.
A 18. pont szerinti kis mennyiségű és közvetlen értékesítés kivételt képez a
vágás helyszínén végzett húsvizsgálat alól, azonban kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítmény
részére csak és kizárólag az előírt húsvizsgálaton átesett és erről igazolással rendelkező
baromfi és nyúlhús értékesíthető.
A kistermelő a gazdaságában nevelt, tulajdonában lévő sertést, juhot,
kecskét, szarvasmarhát, struccot és emut engedélyezett vágóhídon vágathatja le.
Ilyenkor az állatorvos a helyszínen végzi el a húsvizsgálatot és állítja ki a hússzállítási igazolást.
A kistermelő köteles a húsvizsgálatot igazoló hússzállítási igazolásokat 2 éven keresztül megőrizni.

MILYEN FELTÉTELEK ESETÉN NINCS SZÜKSÉG HÚSSZÁLÍTÁSI IGAZOLÁSRA?
Baromfi és nyúlfélék esetében, amennyiben a heti vágási szám nem haladja meg az kistermelői rendelet A. melléklet 1. pontjában szereplő maximum heti mennyiségek 25% át és a kistermelő a gazdaság helye szerinti településen közvetlenül értékesít a végső fogyasztó részére, nem kötelező
húsvizsgálatot végeztetnie. Ebben az esetben is szükséges azonban a hatósági vagy jogosult
állatorvost a vágás időpontjáról tájékoztatnia. A levágott állatok húsának vizsgálata ebben az esetben az értékesítés helyszínén történik.

KI ELLENŐRZI, HOGY A KISTERMELŐ BETARTJA-E A RÁ VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT? MILYEN GYAKRAN TARTANAK NÁLA HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEKET?
A nyilvántartott kistermelőnél az élelmiszer higiéniai és biztonsági követelmények
tekintetében az élelmiszerlánc, felügyeleti hatóság ( NÉBIH) ellenőrei helyszíni szemlével és szükség
esetén mintavétellel egybekötött ellenőrzést tarthatnak. Az ellenőrzés gyakorisága nincs
meghatározva, azt a falusi vendégasztal szolgáltató által végzett tevékenység kockázati mértéke határozza meg.

MIKOR VONHATÓ VISSZA A VENDÉGASZTAL SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ REGISZTRÁCIÓS SZÁM ÉS MILYEN SZANKCIÓKKAL SÚLYTHATÓ A KISTERMELŐ, HA NEM TARTOTTA BE A KÖTELEZŐ ELŐÍRÁSOKAT?
A kistermelő falusi vendégasztal szolgáltatót, amennyiben
a)az élelmiszer termelésre, előállításra, ételkészítésre vonatkozó előírásoknak nem felel meg, vagy
b) a megengedett kis mennyiségeket bizonyíthatóan túllépte, vagy
c) nem engedélyezett tevékenységet végez, vagy
d) bármely munkafolyamata során élelmiszer biztonságot érintő állat egészségügyi,
élelmiszer higiéniai vagy egyéb hiányosság tapasztalható,akkor a járási
hivatal írásbeli felszólítással kötelezi a fellépő hiányosság kijavítására vagy a mulasztások pótlására.
A hiányosságok és a mulasztások további fennállása, illetve életveszéllyel vagy súlyos
egészségkárosodással fenyegető élelmiszer biztonsági hiba esetén az élelmiszerlánc felügyeleti hatóság jogosult a kistermelő tevékenységének felfüggesztésére, korlátozására, a hatósági állatorvosi bizonyítvány és másolatának visszavonására, a nyilvántartásból való törlésre, illetve a külön jogszabályban meghatározott szankciók foganatosításával kapcsolatban történő intézkedésre.
Amennyiben a fogyasztó egészségét súlyosan veszélyeztető hiányosság állapítható meg, a
kistermelőt, valamint a gazdaságot az adott tevékenység gyakorlásától 3 évre el kell tiltani.